Térkép és logó grafika: Rokob Jakab
Bikepacking kalandunk a szobi vasútállomáson kezdődik. Rövid ideig visszafelé haladunk a főúton Zebegény irányába, majd hamar rátérünk a Márianosztra felé tartó piros jelzésű kerékpáros, gravel útvonalra. Az útvonalról szép kilátás tárul elénk, látszik, ahogy Márianosztra szépen beékelődik az őt körülvevő hegyek, dombok közé. Márianosztra határában a Régi Zebegényi útra térünk, hogy egy kellemes lejtőzést követően becsorogjunk Zebegénybe. Szomjunkat a vándorok kedvenc helyén, a faluközpontban lévő Mókus Sörözőben csitíthatjuk. Innen első utunk a település felett magasodó Kós Károly-kilátóhoz vezet. Ha már ott járunk, érdemes átgurulni a kilátó szomszédságában található Trianoni-emlékműhöz is. A kék kerékpáros jelzést követve, lassan emelkedő erdei úton érünk át a Nagymaros fölött terpeszkedő Köves-mezőre. Bár innen is szép panorámában láthatjuk a Dunát és szemben a Visegrádi várat, a java még hátravan!
Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja a Börzsöny, őrszemként magasodik a Duna magyarországi ágának legszebb szakasza, a Dunakanyar fölé. A 13-16 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység következtében, tűzből született hegység mintegy 600 négyzetkilométer területű.
Az eddigi néhány kilométer megtette bemelegítésnek, innen egy erősebb kaptatón tekerhetünk fel a 482 m magas Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátóhoz. A Dunára való közel 270 fokos kilátás bőven kárpótol minket minden megmászott méterért. Délkeletre a Naszály, és a Szigetspicc előzi meg a Visegrádi panorámát, majd nyugatra fordulva a Pilis-Visegrádi-hegység láncában gyönyörködhetünk. A Dunának háttal fordulva a Magas Börzsöny vonulata is szépen látszik.
A kilátótól ugyanazon az úton leereszkedve, a kék kerékpáros útvonalon, immár aszfaltozott úton, de az erdőn keresztül folytatjuk utunkat Törökmező irányába. A Hungarian Divide-on is használt útszakasz burkolt, de vadregényes úton visz át minket Kóspallagra. Mielőtt elérnénk a települést, a Kóspallagi horgásztó (Torony-alja horgásztó) közelében két kitérőt is tehetünk. Az első a tótól délre futó piros jelzésen megközelíthető Bibervár romja, a másik pedig az út ellenkező oldalán, szintén a piros jelzésen megközelíthető Pálos kolostorrom és emlékhely.
A Börzsöny hazánk egyik legzártabb, legnehezebben megközelíthető hegysége. Ez annak köszönhető, hogy központi részébe nem vezet jól járható autóút. A hegységbe behatoló kevés aszfaltozott utak egyikén, a Nagyirtáspusztára vezető úton haladunk el a hegység legöregebb, 1929-ben épült, turistaháza, a Pokolvölgy bejáratánál álló Kisinóci Turistaház mellett.
Az Érsek-tisztást elérve újra burkolatlan útra váltunk, és a sárga kerékpáros jelzésen Kisirtáspuszta érintésével leereszkedünk Nagybörzsönybe. Utunkat patakvölgyek, kulcsosházak és a ma már turisták örömét szolgáló kisvasútpálya keresztezi. A 2016-ban átadott felújított kisvasútvonal Szob-Nagybörzsöny között szállítja a bakancsos vándorokat.
Nagybörzsöny (régi nevén Börzsöny) a hegység északi oldalának egyik, a turisták által leggyakrabban látogatott falva. A hajdani aranybányászatának köszönhetően kivételes, városi rangot kapott település, eldugottan ékelődik be a környező dombok közé. 12. században épült temploma akkor is megér egy látogatást, ha csak kívülről járjuk körbe az épületet.
Útvonalunk következő szakasza a Börzsönyön belül is a lemeredekebb és legelzártabb kistáj, a Magas-Börzsöny kalderájára vezet. Itt található hazánk egyik legnagyobb egybefüggő erdősége.
Nagybörzsönyt elhagyva Nagyirtáspusztáig kapaszkodunk egy részben burkolt erdei úton. A meredeken kanyargó szerpentinről megcsodálhatjuk a Börzsöny ősfás erdeit, amelyben az ember tájátalakító tevékenysége nem volt olyan jelentős, mint Magyarország más tájain.
Királyrétre (vagy régi nevén Szokolyahuta) Kóspallagon, majd a Deszkametsző-völgyet átmászva jutunk.
A Börzsöny legfelkapottabb kirándulóhelye a remek megközelíthetőségnek is köszönheti népszerűségét. Királyréten kisvasút és busz állomás, interaktív helytörténeti bemutató, több étterem és kávézó, valamint a Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont is várja a kirándulókat.
A Börzsöny és egyben hazánk egyik legjobb gravel útja várja, hogy 12 km-t és közel 600 méter szintkülönbséget legyűrve felkapaszkodjunk a Nagy-Hideg-hegyi Turistaházhoz.
Az ország egyik legmagasabban fekvő, kőből épült turistaháza az 1940-es években nyitotta meg kapuit és ma is várja a megpihenni vágyókat. A csúcs körüli sajátos klíma miatt kaphatta a hely a hideg jelzőt. A Turistaház környékén még a legnagyobb nyári melegben is általában 6-7 fokkal hidegebb van. Köszönhető ez annak, hogy a vulkáni kúpot körbevevő sűrű erdősségekben megül a hideg levegő, ami folyamatos hűtő hatást vált ki. A 864 m magas csúcsról tiszta időben szépen látszik a Duna Vác irányában.
A Turistaház éjszakai menedéknek sem utolsó hely. Akár szobát bérlünk, akár a ház közelében sátorozunk, az egyszerű, de hangulatos étteremben olthatjuk éhségünket és szomjunkat.
A korai induláshoz kért hideg csomagunkat magunkhoz véve ereszkedünk le a Rakodó-nyereghez, ahonnan a Csóványos tömbjét északnyugati irányból kerüljük körbe. A hegység vulkanikus múltjának nyomai sorra tárulnak a szemünk elé. Az eróziós kalderaperem, és a Pados-lemezes elválású andezit lávakőzetek, mind a jégkorszak hathatós „munkájának” maradványai. A terület közel felén jellemző bükkös klímát a névadó fafaj uralja, magas kőris, kocsánytalan tölgy, hegyi juhar, lucfenyő és vörösfenyő kíséretében.
A 938 m-en álló felújított kilátóból tiszta időben a Tátra csúcsai is szépen kivehetők.
Észak felé ereszkedünk a Magas-Börzsöny vulkáni kúpjáról, hogy a Kemence-patak völgyébe érjünk. Az Észak-Börzsönyben járunk. Drégely várához a Bernecebarátiból délre induló Nagy-völgyben indulunk el. A lankás völgy megannyi esőbeállónak, bivakhelynek, és forrásnak ad otthont. Miután kigyönyörködtük magunkat a várból nyíló kilátásban Pénzásás felé vesszük az irányt. A turistaházat éppen elkerülve rövid mászás után egy gyors gravel ereszkedés majd a Závoz-nyereg vár ránk. Diósjenőt éppen csak érintve haladunk tovább a Foltán-kereszt irányába. Királyrétre a Szénpataki (volt Spartacus) Kulcsosház irányából érkezünk. Utunk utolsó, befejező szakasza közúton vezet, Királyrét-Szokolya-Kismaros érintésével érjük el újra a Budapest-Szob vasútvonalat.
