Térkép és logó grafika: Temesi Viktor
A Balaton déli partjáról indulva nagyon gyorsan belecsöppenünk a Nagy-Berek csatornák és vízfolyások által tagolt világába, ahol nyílt vízfelületek, nádasok, nyílt mocsárrétek váltják egymást, igen gazdag nagyvad állománnyal és madárvilággal. A terület az 1900-as évek elejéig gyakran összefüggő vízfelületet alkotott a Balatonnal, amelyről a 100 évvel ezelőtti vasútépítési hullám választotta le végérvényesen. A mélyebben fekvő részei viszont ma is őrzik a természetes állapotot, a Fehérvízi-láp mellett elhaladva zavarba ejtő vízi- és madárvilággal találkozhatunk.
A Nagy-Berek után néhány kilométer közúti kerékpározás után érjük el a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határát. A 8000 hektár méretű területen jelenleg nagyon alacsony az emberi aktivitás és ez meghatározó válik a térség „felderítésében”, órákon át bolyonghatunk az érintetlen természetben anélkül, hogy bárkivel is találkoznánk. A területet észak-dél irányú vízfolyások és a közöttük kialakult homokdombok alakítják elképesztő változatossággal. A szárazabb területeken található rétek, homoki gyepek és erdei fenyvesek közvetlen szomszédságában teljes értékű vizes élőhelyek találhatóak lápokkal, égererdőkkel, továbbá igen gazdag hüllővilággal. Sok növényfaj számára ökológiai menedékként szolgál a terület, amely teljes védettséget élvez és 10 %-a nem is látogatható. Erre az intézkedésre azért is van szükség, mert több rétisas család is fészkel a területen, illetve a feketególya is otthonra lelt a felduzzasztott tavak környezetében. Fokozza a terület izgalmasságát a 100 évvel ezelőtt kialakított gazdasági kisvasút-hálózat még ma is sok helyütt fellelhető maradványai, továbbá az előző század végére elhagyott puszták és falvak részben még ma is látható, mementóként megmaradt lakóházai, templomai és temetői.
Az országos kéktúra nyomvonalán haladva Kaposmérőnél érjük el a Zselic peremét. Az eddig szinte síknak tekinthető túránk az egyre tagoltabb dombvidéken halad tovább, és itt kezdünk mi is szintemelkedés gyűjtésbe. A gyönyörű dombvidéket meghatározza a mediterrán hatás, így a kellemesebb téli hőmérséklet és a többlet csapadék hatására egyedülálló erdők jöttek létre.
Ropoly környékén egy 200 hektár méretű erdőrezervátumot találunk, itt 140 éve a természet az úr, látogatók, az erdészet és gyakorlatilag az ember teljes kizárásával vizsgálhatóak a természetes folyamatok. Ezen a területen 130-140 éves bükkök meredeznek ránk, de színesíti az élőhelyet a számtalan, lábon álló vagy fekvő holtfa is. Fontos megjegyezni, hogy a Zselic központi része az egyedülálló növény és állatvilága mellett Európa egyik legkevésbé fényszennyezett rész, így a Zselici Csillagpark tökéletes lehetőséget biztosít az égbolt kémleléséhez is.
