KLND Gear of the Year 2023
A legjobb kerékpáros felszerelések 2023-ban, szerintünk.
Törvényszerű, hogy ha legalább két bringás egy légtérben tartózkodik, inkább előbb, mint utóbb kezdenek a cuccaikról beszélgetni. Mi történik, ha a saját cuccaikat kibeszélték? Beszélnek mások cuccairól.
Az év vége közeledtével szeretnénk ezt a végeláthatatlan agyalást keretbe foglalva elétek tárni, hogy ne kelljen csak ezért végigvacogni egy group ride-ot és otthon, egy pohár gőzölgő ital társaságában szemezgethessetek utolsó utáni karácsonyi ajándékokat.
A formátumot nem hiszem, hogy be kell mutatni: azt a feladatot adtuk a megkérdezetteknek, hogy válasszanak kb. 5 db bikepacking-eszközt, olyanokat, amik az utóbbi időben nagy hasznukra váltak vagy különösebb örömöt okoztak nekik. Interjúalanyaink kiválasztásakor az elsődleges szempont az idei évben szerezett jelentős bikepacking tapasztalat volt, emellett törekedtem minél színesebb hátterű brigádot összeválogatni, hogy több szemszögből is megismerhessétek mitől lesz valami gear of the year a KLND csapat szerint.
Benedek az SVS Pro Team versenyzője mountainbike szakágban. Idén belekóstolt a gravel versenyzésbe is, ami igencsak jól sikerült: óriási előnnyel nyerte meg a Balaton Bike Derbyt, szinte hihetetlen, félórás állásidővel. Nemsokkal ezután egy olaszországot átszelő túrával bővítette bikepacking tapasztalatait. A brigád legtapasztaltabb kerékpárszerelőjeként érdemes figyelni szavára!
Montin is használtam egy ideig „hurkát”, de ott elkezdtem elhagyni, a növekvő külső és felni szélességgel. Fully-ban főleg nem éreztem indokoltnak egy idő után (kizárólag nagyon köves pályákon). Merev montin használok hátul. Gravelen viszont elengedhetetlennek gondolom, mindkét kerékbe. 38-42-es Specialized Pathfinder külsőkkel mentem idén, általában 2 bar alatt. Felütéses defektet nem szereztem idén, pedig volt, hogy úgy odavertem az első kereket, majdnem a kezemből is kiverte a kormányt. Must have!
Titán kulacstartó egyenesen Kolorádóból. 28 gramm. Gyönyörű. Soha nem esett még ki belőle kulacsom. Nem színezi a kulacsokat. Egy hátránya van, az ára. Európában főleg húzós. Jól tud jönni egy USA-ban élő rokon, aki időnként hazajár. Ebből legalább nem kell évente újat venni. Olyan tartós, hogy remélem engem is túlélnek!
Itt kizárólag a komfort volt szem előtt, nem az „aero gains”. Felül fogásban határozott előrelépés volt egy standard kerek kormányhoz képest.
Fékváltókarok tekintetében is sikerült megtalálni komfortban az eddigi legjobbat: Shimano GRX Di2. Itt a fékerőt is ki kell emelnem, durva. Az elektromos váltás pedig egyértelműen verhetetlen.
Azt tudja, amit ettől a két márkától el lehet várni. Legtöbbet ősszel az olaszországi 8 napos bikepacking túránkon hordtam a nadrágod. Lábán és a hátán is zsebekkel van ellátva, így a bő egy hét alatt fel sem vettem bicós mezt hozzá, csak egy laza aláöltözetet. Ez így tökéletes kombó volt az off-season-ben. Picit vastag az anyaga így igazán melegben versenyzéshez nem használnám, de nyugalmas tempónál nem éreztem túl melegnek.
Ékszer vagy szerszám? Ezt lehet mindkettőnek is nézni. Kicsi, kompakt csomag. Tartalmaz minden szerszámfej típust, ami egy modern kerékpárhoz szükséges lehet. Gyönyörű, nagyon finoman reteszelő fejjel. Ez már önmagában is jól hangzik, de a csomag lelkét a nyomatékkulcs adja. Egy benne lévő titán rúd torzulását veszi alapul a nyomaték méréséhez, 2-től 8 nm-ig.
Tominak is a BBD volt a kapudrogja, amiből az első kiadás tour kategóriáját abszolút zöldfülűként nyerte, akkor még valami metálzenekar pólójában. Azóta beírta magát kicsi országunk bikepacking-történetébe. Öröm vele felszerelésről beszélgetni: ahogy a felkészülés minden részletével, ezzel is módszeresen foglalkozik. Látásmódja megalapozott és kritikus, de mégsem veszi túl komolyan magát.
Próbáltam pár különböző geójú gravel kormányt, de eddig ez jött be a legjobban. Megfelelő mélységű drop és kihajlás, kis emeléssel. Viszont a legjobb feature rajta mindenképpen a loop/hurok/aerobar amire lehet GPS-t és lámpát is rakni. Stabil ha terepen nyomogatod a GPS-ed, mert közben tudod a loopot fogni. A hurok segítség a kormánytáskával is: ha az nem elég stabil, még hozza is tudod rögzíteni extrán, főleg nekem rövid homlokcsőnél és kevés alátéttel segített. A hosszú aszfaltos szakaszokon pedig “könyöklőként” is használható. Egyetlen problémám jelenleg vele a szélessége, de ez nyilván a felhasználás miatt indokolt, 44cm-től érhető csak el, hogy elférjen egy rendes táska közötte.
Mindenki akinek van mondta,hogy gamechanger és nem fogom érteni miért nem vettem meg előbb. Sose volt telóm semmilyen biciklimen, de mikor a Zemplén köves, gyökeres lejtőin gurultam le éreztem igazán, mennyire sokat is segít és szórakozató vele menni. Nem vagyok a híve a gravelen első telónak esztétikai okokból, valamint kicsit túlbonyolítja a letisztultabb rendszert. Ez a stucni , egy jó carbon nyeregcső és ballonos külső pont eleget tompít nekem. Aggódtam, hogy túl puha lesz ha kicsit tépem a kormányt, de ezt se éreztem vele soha vagy zavart volna kis mozgás. Különböző elasztomereket adnak hozzá, mindenki belőheti a jó kombót magának.
Szeretem inkább a kézzel készült, egyedi táskákat előnyben részesíteni, viszont a sorozatgyártott táska vízállóságát nehéz úgy hozni. Ez volt az egyik szempont, valamint a szélessége/keskenysége mikor váltottam az előzőről. Szerintem egyedülálló módon figyeltek mindenre a tervezésnél és tesztelés közben. A merev oldalfal a
táskát fullra megpakolva sem ér bele a térdembe soha, ami nekem szempont volt, valamint hogy menet közben egy kézzel tudjam nyitni-zárni a cipzárt. Teljesen vízálló a kábel kivezető nyílást kivéve, de még ez se engedett be sokat mikor egy patakban elmerült a bicóm és minden elektronika száraz maradt. Rövid távokon szerszámokat és snackeket tartok benne, hosszú távon pedig powerbank, tracker és kábelek mentek bele.Van csavaros és hevederes rögzítési opció is a csomagban, valamint több méretben is elérhető cipzáras vagy mágneses nyitással.
Róluk először a bikepacking.com-on olvastam, aztán beugrott, hogy mintha már itthon is belefutottam volna a nevükbe. Pár lelkes terepfutó arc forgalmazza, náluk is hasonlóak az elvárások ha frissítésről van szó. A saras, esős őrségi gravelen teszteltem és szinte alig kellett szilárd ételt bevinnem a hosszú távon. Nem igazán van túlízesítve, nem az eddig kóstolt izókhoz hasonló ízbomba, ami nekem pozitív. Elektrolitokat se kell pluszban bevinni, mert a porban van az is. A 3-4 kulacsnyi por tette a dolgát, mellé egy másik kulacsban vizet ittam de mehetett volna mindkettőbe is mert nem maradt édes íz a számban. Van nagy és kis kiszerelés is, a kicsiket zsebre lehet rakni és verseny közben praktikusabb. Gyártanak recovery italporokat is edzés vagy hosszú napok utánra.
Nem kell bemutatni szerintem az elektromos váltást senkinek. Sokan hiba forrásnak és fölöslegesnek érzik joggal. Viszont nekem, mivel a kezemmel dolgozom elég fontos volt, hogy x nap után se legyen fáradt a rengeteg váltástól és utána vissza tudjak hamar állni munkába, mert volt ezzel problémám a múltban. Mióta megvan, ez teljesen megszűnt és biztos, hogy többet váltok, ezzel energiát spórolva hosszú távon. Bármin keresztül vittem a biciklit, semmi probléma nem volt vele, vizet, sarat, ütést mindent kapott. 1400km-en kb 1,5 akksit használtam el. Nyilván szerelni útközben meg egyébként is lehetetlen, viszont nekem megéri a kockázatot a kényelem és az élmény amit nyújt.
Egyelőre még keresem a decathlonos mellény helyére a tökéleteset, viszont maga a
koncepció nagyon bevált. Kényszer megoldásként, last minuteben vettem mert a váztáskába nem fért bele a víztartáj Divide előtt . Azóta egy napos versenyeken se hagyom otthon nem, hogy hosszú tavon. Aki esetleg amiatt aggódik ,hogy nyáron túlmelegíti vagy hátizsákként extra súly lesz rajta, szerintem próbálja ki egyszer hosszabb távon, gyorsan megszokható és észre sem venni. Mindennap hátizsákkal járok dolgozni biciklin, ezért bőven elegem van belőle , a derekam is megérzi. A mellénynél annyira fixen és magasan van a súly, hogy több liter vizet és egy palack üdítőt se éreztem meg soha deréktájban vagy hátamon. Érdemes nagy és könnyen hozzáférhető zsebekkel ellátottat választani, a kis zsebek egy kézzel nem túl jók, ez is a bajom a jelenlegivel főleg . Ha van felixibilis cipzáras része hátul, oda könnyebb de nagyobb kaját is tudsz rakni, nem kell tornazsákot magadal vinni és nem nyomod szét sem. A kis zsebekbe pedig mindenféle fér, ezzel a bicón spórolsz helyet.
A KLND alapítójaként aligha igényel bemutatást Marci. A „semmivel is elmegyek bárhová” iskola ékes képviselőjeként hamarabb vesz magára diszkomfortot, mint egy táskát. Amit ő magával visz, az tényleg fontos, minden másra ott a mastercard.
Profilképén az látható, ahogyan egy bableves konzervjének tetejével fogyasztja el annak tartalmát. (nem lett joker-szája)
Három fő oka van amiért a listámra került: 1. megbízhatóság 2. akku üzemidő 3. olvashatóság (méret)
Az eddig általam használt GPS-ek közül (Garmin Edge 820, Wahoo Roam, Hammerhead Karoo 2) ezzel Garminnal volt a legkevesebb gondom a megbízhatóságot tekintve. Ezt is megakasztottam egyszer egy frissítéssel, de azon kívül – főleg működés közben – semmilyen problémát nem tapasztaltam a közel 2000 km használat során. Pedig volt benne egy 470 km-es egyben rögzített etap is.
Szinte hihetetlen akku üzemideje van, főleg ha tud tölteni a solar panelből. Én valahol 40-60 óra között hoztam ki belőle. A 6 napos Atlas Mountain Race alatt kb. kétszer töltöttem fel.
A láthatósága a puszta mérete miatt parádés. Megfelelő kormány elhelyezés mellett szinte félpillantásokból lehet látni a térképes instrukciókat ami kulcsfontosságú egy terep eseményen. Utálok visszafordulni egy gyors lefelében azért mert elnéztem a kijelzőn egy kanyart.
Az ára borsos, de ha tényleg expedíciós, ultra bringázásra készülsz akkor nem a GPS-en érdemes spórolni.
(ez egy szponzorunk által biztosított termék, de nem a vállalt megjelenés, hanem a termék teljesítménye miatt került ide)
Minden télen mikor előveszem, mindenkinek azt hangoztatom, hogy ez a teljes bringás felszerelésem közül a legjobb cuccom. Egyszerűen mindenálló, legyen szó felülről vagy alulról érkező esőről, hókásáról vagy csak simán hideg hőmérsékletről, ebben a csukában védve vagyok az elemektől. Léptem már bele patakba, és tekertem mínusz pár fokban 24 órát, mindig szárazak és melegek maradtak a lábfejeim. A cipő hibáján kívül egyszer lett nedves a lábfejem, mikor a nadrágom átázott és azon keresztül bejutott a víz. “Rookie mistake” Így használom: 5 fok alatt veszem elő a szekrényből és az időjárás függvényében a zokni vastagsággal szoktam variálni. 0-5 fok között elég egy bármilyen zokni, míg nulla fok alatt jönnek a vastagabb merino zoknik.
Nem gondolnátok, de szenzációs bringás viselet meleg, napos környezetben! 3 fő ok amiért a listámra került:
1. Fény és UV védelem 2. Parádés szellőzés 3. Variálhatóság (kigombolás, ujjak felgombolása)
+1: ultra menő ingben csapatni, avagy nem leszel ugyanolyan mint a többi MAMIL.
A legnagyobb gondom az vele, hogy ott hagytam Marokkóban. Remélem jó helyre került, én biztos szerzek egy másikat!
Egész napos viselet, igazi probléma és gondolkodás mentes védelem a fénytől, ágaktól, bogaraktól. Egy “sima” szemüveghez képest a fotokróm lencséje és a mérete különbözteti meg. A lencse fényre sötétedésének köszönhetően nappal és éjszaka, UV-től és fénytől függetlenül szuper, pont eleget véd és eleget mutat a külvilágból, egyszer sem éreztem, hogy túl sötét vagy túl világos lenne. Viszont ami egy ultrában a legfontosabb, tényleg végig ez volt a fejemen, és nem cserélgettem, sosem vettem le azért mert kényelmetlen volt.
A mérete is nagy előny: nem repül be alá semmi, és bármilyen yoga pózban nyújtottam vagy könyököltem épp a kormányon, sehogy nem lógott bele a keret a kilátásba. Összességében egy törődés és gondolkodás mentes társ ami éjjel nappal védi a szemeid.
(ez egy szponzorunk által biztosított termék, de nem a vállalt megjelenés, hanem a termék teljesítménye miatt került ide)
Tomival egyszerre, 2020-ban érkeztem meg az ultrabringázásba a kovidos gravel őrülettel. Azóta sokat változott a hozzáállásom: egyre inkább a kitett, nomád montis kalandokat és a természetélményt keresem az önsanyargatás helyett. A felszereléssel való kapcsolatom menthetetlenül mérnökös: megalkuvásmentes dolgokat keresek és barkácsolok szüntelenül. Általában nálam van a legtöbb cucc és legjobb hangulat.
Jelen cikkben leginkább olyan motyókat szedtem össze nektek, amelyek értéke nem magától értetődő.
Az idei Vértes gravel KLND versenyen sajnos nekem is sikerült közelről megnézni a sorompót, viszont csodával határos módon egész enyhe sérülésekkel megúsztam. Nem én vagyok az első a közösségből, akinek életét mentette egy POC sisak, így az utódja is ez lett.
Életmentő képessége mellett verhetetlen a szellőzése és kényelme, illetve nem utolsó sorban a konkurenciához képest egész jól is néz ki.
Szintén egy sorompós kaland okán határoztam el, hogy kell egy dioptriás biciklis szemüveg. A kontaktlencsétől mindig is ódzkodtam, ráadásul nemrég közelről néztem végig egy nagyon súlyos kontaktlencse-fertőzés lefolyását egy barátomon, így még tiszta kézzel sem szívesen turkálnék a szememben, nemhogy verseny közben.
Több alternatívát is végiglatolgatva a legjobb megoldásnak ez tűnt. A legtöbb nagy gyártó terméke akkoriban kb. 150.000 Ft-ba került volna, ez pedig a fele lett a végére. A dioptriás keret műgyantából készült 3D nyomtatással Kínában, a lencséket a fantasztikus Orange optika faragta bele. Eleinte vonakodva vállalták, de kifogástalan lett az eredmény.
Szokás szerint óriási kapkodással, az utolsó pillanatokban készültem el a Szlovák divide úticsomagjának bepakolásával. Ez a fejpánt akkor került a kezembe, amikor már kifelé pakoltam a potenciálisan nem szükséges dolgokat. Volt egy megérzésem, hogy kelleni fog, de nem tudtam racionalizálni a miértjét. Mivel mérete és tömege is alig van, végül bedobtam.
Mondanom sem kell, 1000 méter fölött a kitett gerinceken fújó állandó széltől rövid úton megfájdultak a füleim, így szinte végig rajtam volt. Innentől kötelező kiegészítő lesz!
Érzékeny ízületekkel látott el az Úristen, ezért különösen finnyás vagyok a kerékpárom kontakt pontjaira. Egy korábbi KLND eseményen ajánlotta egy kolléga az SQlab termékeit annak idején. A montim felépítésekor nem volt kérdés, hogy a 710-es markolatukat fogom venni. Szerencsére van belőle vastagabb és marokváltóhoz illő verzió is. Külön öröm, hogy hiányzott egy csavar a dobozából, így „reális” okom volt építeni egy kis esztergát a nappalimba.
Kormány tekintetében nehezebb volt a döntés, de végül az SQlab 30×16-os kormánya lett. A csuklómnak és a tenyeremnek ez a 16° minimális hátrahajlás kell, az egyenesebb kormányokkal percek alatt bénul a tenyerem.
Átmeneti időben elég nagy kihívás megfelelő ruhát találni, kesztyűt pedig különösen. Vékony kesztyűben nagyon fázol lefelé, vastagban felfelé izzadsz, mint a kutya. Viszont egy vékonyabb kesztyűt egy külső szél- és esővédő héjjal használva mindez kiküszöbölhető.
Sokáig kerestem a megfelelőt, végül a Hungarian Divide rajtja előtti napon sikerült egyet találnom a nyíregyházi Decathlonban. Ott és a Szlovák divideon is rajtam volt minden este és esőben, illetve egy vékony túrakesztyűvel kiegészítve ebben is közlekedem minden nap mióta a tél beköszöntött. Óriási löketet ad komfortban és az ára is nagyon baráti.
Legyen még itt néhány ajánlás, hátha hasznos valakinek:
Bármilyen bókot is írnék ide Daniról, azt letagadná, pedig bőven lehetne sorolni, hiszen jópár rodeót látott már. Amikor épp nem az FTP-jén dolgozik, akkor leginkább családapa szerepben tündököl: idén a Hungarian Divide és a Balaton Bike Derby szervezőjeként volt legtöbbünk alváshiányos édesapja, a hétköznapokban viszont szerencsére csak két lurkó sorsát egyengeti.
Megkeresésünkre kitörő örömmel reagált, viszont jelezte, hogy jelenleg jobban érdeklik a gyermekei cuccai, mint a sajátjai. Apukák figyelem, haladó „bike-dad” tanácsok várhatók!
Aki ismer az tudja, hogy nem kímélem a felszerelésemet, szerintem nem is arra való. Valami olyan szettet kerestem, ami jól viseli a durvább terepet is és a különböző időjárási viszonyokat. Az elmúlt szezonban mindkét kritériumnak maximálisan eleget tett. a legjobb tulajdonsága, hogy nagyon könnyen szervízelhető, kevés szerszámot igénye, így nem vagyok rest gyakran tisztítani és átzsírozni.
Télen csakis a lábam és a kezem szokott fázni a bringán, és ezek közül a lábamra vagyok érzékenyebb. Már sok éve vettem egy búvárkodásra szánt neoprene zoknit a Decathlonban és azt használom azóta is. Simán bele a nyári cipőbe és 0 fokban 3 órára jó vagyok. Mivel télen nagyrészt állóképességi edzéseim vannak az izzadás nem okoz nagy gondot.
Elég sok gumit próbáltam már, de eddig messze ez a kedvencem. A magas TPI érték miatt a deffekt-állósága brutál jó, a mintázata jól gördül és a szélén lévő bütykök miatt terepen is nagyon jól teljesít. Súlyban a legdrágább gumikkal vetekszik árban pedig verhetetlen.
Francit és Ábelt egészen kiskoruk óta közel tartjuk a bringázáshoz. Én és a feleségem 6 évesen tanultunk meg 2 keréken bringázni, a kölkök jóval megelőztek minket. Franci 3,5, Ábel pedig 2 évesen már egyedül képesek voltak erre. Ehhez szükség volt a fokozatos tanításra, amihez pedig elengedhetetlen, hogy szeressenek bringázni. A futóbringa használata ma már teljesen általános, az emberek tudják, hogy segítségével sokkal hamarabb fognak tekerni a srácok. A megfelelő méret választása szintén az, de most ezt nem részletezném.
Legnagyobb segítségünkre az alábbi tárgyak voltak:
Ez gyakorlatilag a belépő a gyerekeknek a kerékpározás világába. Mi már akkor elkezdtük használni a gyerekekkel, amikor tudtak ülni. Először rövidebb utakra vittük el őket, aztán már egyre hosszabbakra is.
Francival voltunk egyszer egy 2 napos, 100 km-es túrán is. Ez egy passzív ülés, így gyakorlatilag olyan, mint egy fotel.
Ezt már akkor vettük elő, amikor a futóbringán is ügyesen ellavírozgattak. Jóval több aktivitást, egyensúlyérzéket igényel, mint a Thule, és ezzel már igazi kalandokra lehet vinni őket. Én kormánymagasítót nem használtam, jóval sportosabb helyzetben szoktunk kalandozni. Itt is nagyon fontos a fokozatosság! Először csak fél órákra mentünk, most már a másfelet is simán nyomjuk Ábellel. Hihetetlenül sokat tanul a szembejövő akadályokról azzal, hogy látja én hogyan oldom meg a helyzeteket.
Svájban élő Fecó barátom mutatta ezeket a gyerekbringákat, saját gyerekeit is ezen tanítgatta. Minden a gyerekekhez van kitalálva rajta, beleértve a geot és a súlyát is. Utobbin ahol lehet spórolni ott meg is teszik. Lánc- helyett szíjhajtásos, emiatt gyakran megakad más apukák szeme is rajta. A rugózást túlméretezett külső gumikkal oldják meg, így nem kell lemondaniuk a kényelemről és nem kell egy amúgysem működő nehéz telót cipelniük. Mi kb. fél báron használjuk a gumikat, tubelessre alakítva. Ez meglepően fontos, ha azt nézzük, hogy a kisebb kerék miatt a kisebb göröngyök is nagy igénybevételt tesznek a gyerekek ízületeire. Magas ára ellenére nem kockázatos befektetés, mert nagyon könnyű őket használtan is jó áron eladni. Nem utolsó sorban ezek a bringák nagyon szépek is.
Szöveg és Képek:
Borsos Benedek
Király Tamás
Szontágh Dániel
Gangel Marcell
Nagy Mátyás
Képek:
Apjok Róbert
Karancsi Rudolf
Szerkesztés:
Nagy Mátyás